Rejtett tárolóállomások rövid bemutatása a modellvasúti üzemben

Mi is az a rejtett tárolóállomás?

 A terepasztalunk tervezése során, ha elegendő hely áll rendelkezésre, célszerű rejtett tárolóállomást beterveznünk. Kisebb alapterületű terepasztalok esetében ezt általában az asztal hátsó részén végigfutó alagútban valósíthatjuk meg. Ha már egy kitérést be tudunk építeni, már nyert ügyünk van, hiszen egy egyvágányos pálya esetében ezáltal elérjük azt, hogy a vonatunk az egyik irányból behalad az alagútba, majd megáll az egyik, szabad vágányon. A másik vágányról pedig elindíthatjuk a már bennt álló vonatunkat ugyanabba vagy akár az ellenkező irányba is. Több hely esetén ezek a tárolóvágányok bővíthetők, így még több komplett vasúti szerelvényt tudunk betárolni a rendszerbe. Egy élethű vasútüzem modellezése során igen jól néz ki, hogy mindig más és más vonatot "varázsolunk" ki az alagútból, ezáltal is növelve a látványt és az életszerűséget. Kétvágányos fővonalon is alkalmazható, de ekkor célszerű irányonként használni a tárolóvágányokat, hogy ne legyen még véletlenül se szembemenesztés, ezáltal baleset!

A "vágánylíra" alkalmazása modellvasúton is!

 A vágánylíra a kettőnél több, párhuzamos, azonos szabványos távolságra lévő vágányokat kapcsolja össze az úgynevezett anyavágányon keresztül egymással, valamint a fővágánnyal. Ebből létezik az egyalfás és kétalfás líra. Az egyalfás líra anyavágányának hajlása megegyezik a fővágányban fekvő első kitérő hajlásával. Az anyavágányban lévő kitérők hajlása megegyezik, de térítési irányuk ellentétes az első kitérőével. Az anyavágány hajlásának további növelésével a fővágánytól távolabbi vágányok hosszának rövidülése csökken.

A kétalfás líra második kitérőjének hajlása és terelési iránya megegyezik a fővágányban lévő első kitérővel. Az anyagvágányban fekvő kitérők terelési iránya már ellentétes, valamint minden kitérő után be kell iktatni egy rövid ívet, mivel a kitérők csak egy alfa értékkel térítenek.

Az állomásokon a vágányokat mindkét végükön lírával szokás ellátni. A fővágánytól távolodva a vágányok hossza egyre rövidül. A tárolóvágányok és rendező pályaudvarok vágányhálózatait vágányhárfaként képezik ki, ahol az anyavágányok párhuzamosak, így a vágányhosszak azonosak maradnak.

Mivel a nagyvasutat modellezzük ezért ezeket a lírákat alkalmazva kell beépíteni a pályatervünkbe.

Hogyan képzeljük el a terepasztalon?

 Mint az elején említettem, ahova a legegyszerűbb elrejteni egy ilyen tárolóvágányt vagy vágányokat az nem más, mint a modellhegyünk gyomra. Léteznek olyan megoldások is hogy a terepasztalt egy merev háttérposzterrel "kettészelik", ezáltal a vonatok eltűntethetők a szemünk látóteréből. Városi jellegű terepasztaloknál illetve villamosüzemnél pedig ilyenkor jól jönnek a "felezett" városi emeletes sorház épületek, ezek mögött is kialakíthatóak a tárolóvágányok, így rejtettek maradnak a kíváncsi tekintetek elől. Viszont ha nem csak síkban, egyszintes terepasztalokban gondolkodunk, akkor hatalmas lehetőségek nyílnak meg előttünk, hiszen egy terepasztal esetében, teljes szint áll rendelkezésre eltárolni a forgalomban résztvevő szerelvényeinket!! Tulajdonképpen egy második állomást építünk a szint alá, amelyet a felszínen látható állomásunk két oldaláról (fejállomás esetén értelemszerűen csak az egyik oldalról) tudunk megközelíteni. 

A rejtett tárolóállomás építése a gyakorlatban...

 A szintben történő építés szerintem egyértelmű. Kiépítjük a pályát, ha már minden szerelvényünk üzembiztosan közlekedik, akkor a vezérlés beépítése után elkezdhetjük a hegy építését. A hegyünk általában az asztal hátsó vagy oldalsó részén van, amit többnyire rátolunk a falra. Így ha valami probléma adódik, akkor bizony mozgatni kell a teljes terepasztalt! Egyszerűbb esetben a teljes hegy leemelhető, ezáltal hozzáférünk a probléma forrásához. Ha viszont a teljes Sziklás-hegység van az asztalon, akkor bizony más építési eljárást kell alkalmazni. Hogy a teljes terepasztal mozgatás után se legyen gond, alakítsunk ki a hegyünk hátában szerelőnyílásokat! Ezeknek a nyílásoknak az átmérője (magassága) mindenképpen legyen akkora, hogy a kezünk ökölbe szorítva átférjen rajta! De hozzáférhetünk a rejtett tárolóállomásunkhoz akár alulról is. Ez persze csak abban az esetben igaz, ha nem teljes falap a terepasztalunk alja. Ezért is érdemes rácsos szerkezetet építeni és csak a vágányok illetve a tereptárgyak alá beszabni a rétegelt lemezt. Könnyebb is így a szerkezet maga, jobban elhelyezhetők az elektromos berendezések is és persze jobban hozzáférünk szerelés során a javítandó részekhez.

Az alsó tárolóállomást megközelíthetjük vágányspirál alkalmazásával is, tulajdonképpen ez foglalja a legkisebb helyet és nem terheli annyira a vontatójárműveinket sem. Egy- vagy kétvágányos kivitelben készülnek, ezáltal használhatók mellék- vagy kétvágányos fővonali vasútüzem esetén is.

A rejtett tárolóállomás hurokkal kombinálva.

 Ha akkora helyünk nincs, hogy a rejtett tárolóállomásra le- illetve felvezető vágányokat külön építhessük meg, akkor az asztalszint alatti nem látható részen kell megfordítanunk a szerelvényünk haladási irányát. Erre csak a hurokvágány beépítésével van mód. Egy vágány esetén ugyanazon vágányon haladunk be a tárolóállomásra amin majd visszajövünk. Hogy ne legyen zárlatunk analóg és digitális üzemben egyaránt hurokvezérlést kell alkalmazni, mivel a hurokban megfordul az áramkör. Hurokvágány beépítésével több helyet szabadíthatunk fel illetve segítségével kiszolgálhatunk akár egy fejállomást is.

Rejtett tárolóállomás I. verzió (átkötéssel)

Rejtett tárolóállomás II. verzió (dupla tárolás - csonkavágányokkal)

Rejtett tárolóállomás spirálvágány megközelítéssel

A rejtett tárolóállomás vezérlése.

 Mivel ezek a tárolóvágányok rejtett mivoltuk miatt nem látszódnak, ezért célszerű automatizálni a működésüket (ne maradjon teljesen manuális, nem ajánlott csak a fülünkre hagyatkozni.... - úgy hiszem jó helyen álltam meg a szerelvénnyel..). Szakaszolt vágánymezők kialakításával a vonatunk biztosan megáll, ha nem kap feszültséget a pálya a szakaszolt részen! Egy mozdonyhossznál azért legyen hosszabb a szakaszolt rész, nehogy analóg üzemben nagy sebesség esetén túlcsússzon a szerelvényünk! Ha már beállt a szerelvány a szabad vágányra, akkor mi döntjük el, mikor haladhat ki. A vágánylírákon az azonos vágányra vezető kitérőket (váltókat) ajánlott együtt működtetni, így elkerülhetjük a félreváltást (aláváltást). Analóg üzemben ezt kombinálhatjuk azzal, hogy a kitérők állításával a megfelelő vágányra adjuk a feszültséget. Sőt! Ajánlott a pályába építhető érzékelők alkalmazása is, hiszen így megállapítható az, hogy melyik vágányunk foglalt. Digitális üzemben is elengedhetetlen a vágányfoglaltság visszajelentők használata. A vezérlőprogram csak így tudja megállapítani, hogy mely vágányunk foglalt illetve melyik szabad vágányra irányíthatjuk szerelvényünket (vágányútbeállítás). Ha teljesen biztosra akarunk menni, akkor alkalmazzunk kamerákat, így akár az esetleges siklást még az alagútban észrevehetjük!

Egyszerű séma a vezérlésre

Egyéb megoldások a teljes modellvasúti szerelvények tárolására.

 A leleményes profi vasútmodellezők vágánylíra használata nélkül is meg tudják oldani a szerelvényeik forgalom alatti tárolását. Ez pedig nem más, mint a yard-ok használata. A yard, az amerikai vasútról származó, tulajdonképpen rendezőpályaudvart jelentő - modellvasúti fogalom. Jelen esetben több vágányt vízszintesen eltolva, - mint egy tolópadot - lehet a beállított szerelvényeket tárolni. Mivel a mozdony fordítására nincs lehetőség, ezért ennél a megoldásnál célszerű motorvonatokat illetve ingavonatokat alkalmazni. Persze megoldhatjuk úgy is, hogy a yardnak van folyatatása, amely vágányok ütközőbakban végződnek. Ezekre a csonkavágányokra tudunk kiállni a szerelvényünk elején lévő mozdonnyal, majd a yardon lévő még szabad vágány egyikének használatával körül tudjuk járni a leállított kocsikat a mozdonnyal és rá tudunk csatlakozni a másik végén, hogy újabb szerelvényként, de már az ellenkező irányba elhagyhassuk a tárolóállomást. Ezen megoldás alkalmazása modulrendszerű vasútüzem esetén elterjedt.

Jó modellvasutazást kívánunk!

VMC Csapata