A festés és antikolás alapjai, 2. rész
Lezlinilzen cikkének második része a festés és antikolás alapjairól.
Festés, antikolás alapjai 2.rész
Írásom első részében összefoglaltam, hogy milyen eszközökre van szükségünk, milyen festékeket használjunk, milyen szempontok alapján kezdjünk neki a munkának, illetve hogy hogyan mérjük fel a kívánt épület vagy jármű valós környezetét. A cikk második részében bemutatom nektek a festés, az antikolás és a koszolás technikáit.
Pár sorban összefoglalom az egyes műveletek sajátosságait, így világossá válik, miért is kell ezeket külön említeni.
Koszolás
A gyári állapot (festés és feliratozás) megtartása mellett egyszerű beavatkozással elvesszük a modell vagy épületmakett új jellegét, rikító műanyag színét.
Ez a beavatkozás lehet egy egyszerű átmosás sötét matt színnel és\vagy szórópisztollyal ködölés. Nem igényel nagy tapasztalatot sem festőműhelyt, egy egyszerű ecsettel vagy hobbi festékszóró pisztollyal elvégezhető. Olcsó, gyors ám felületes megoldás, mégis mutatós változást eredményez egy játék céljából élénk színű "világító" műanyagokból épített terepasztal összképén.
Antikolás
A gyári állapotot nagyrészt megtartva a valóságnak megfelelő küllem kialakítása. Ebben az esetben már a karcolások, korrodálódások, festék kopások és lepattogzások is kialakításra kerülnek.
Az antikolás nehézsége tapasztalataim alapján erősen függ a gyártótól és a méretaránytól. Míg H0 méretben sokkal több festékréteggel színezett a modell, amelyek antikolása emiatt jóval egyszerűbb is, addig TT méretben - főként teherkocsik esetében - előszeretettel használják az anyagában színezett műanyagot, és az így készült modellek antikolása hosszú távon idegrendszeri károsodást okozhat a tulajdonosának.
Az már csak külön ajándék, hogy ezen modellek színe általában köszönőviszonyban sincs a valódi jármű vagy épület színeivel.
Ahhoz, hogy az ilyen modelleknél legalább a felkelő Nap fénye ne világítson át a kocsi oldalfalain, szinte át kell festeni a modellt, ám ha a feliratokat is szeretnénk még viszontlátni, az sok munkát igényel.
Erre jó példa a Tillig Gbgs kocsija TT méretarányban. Ezek a vagonok soha nem pompáztak olyan színben, mint ahogyan a gyár tervezőmérnökei gondolták.
Ezek a vagonok soha nem pompáztak olyan színben, mint ahogyan a gyár tervezőmérnökei gondolták.
A nagyvasúti Gbgs kocsik oldalfalai nem vaslemezből készültek, hanem rétegelt falemezekből, a fa meg ugye nem rozsdásodik. Ellenben ha sérül a bevonata és vizet kap, a rétegek elkezdenek egymástól szétválni. (Példa arra, hogy mi az anyaga, és hogyan hat rá az időjárás.)
A fotókon látható színű hígított festékkel ecset segítségével átfestettem a kocsi felépítményi részeit. Az ecset szó gondolom sokak szemöldökét felvonja, de vékony ecsettel a tamponozott feliratok közé is be lehet nyúlni, elteríteni a festéket anélkül, hogy a feliratot betakarjuk vele. Természetes módon így is kerül festék a feliratokra, ezek előhívását pár óra száradást követően egy műkörmösök által használt vékony, hegyes végű ecsettel végeztem oly módon, hogy az ecset végét hígítóba mártottam, majd papírzsebkendővel szinte szárazra itattam, és gyors, apró, csak a feliratokra kiterjedő mozdulatokkal leradíroztam a feliratokon lévő felesleges festéket.
A feliratok pár ezred milliméterre kidomborodnak a felületről, így ha ügyesen csináljuk, köztük megmarad a pár nappal ezelőtt felkent festék.
Másik megoldás a feliratok olvasható állapotban tartására, ha kimaszkoljuk azokat a festés előtt, így ugyan a modell eredeti felülete is látható marad azokon a helyeken, de megnyugtató tény, hogy a valóságban is hasonlóan járnak el költséghatékonyság miatt, amikor is a kopott feliratokat lefestik, és ezekre a tálca méretű felületekre újra feliratoznak.
Következő lépésként az ecsetelésnél használt színt betöltve a légecsettel (vagy ecsettel felvitt pigmentporral) nagyon vékonyan, finom mozdulatokkal az ecsetvonások és a feliratok "radírozásának" kontúrjait tompítjuk el.
Maga az antikolás igazán ettől a ponttól kezdődik csak, hiszen eddig "csak" a műanyag hatás eltüntetésén és az elrontott színezés kijavításán dolgoztunk.
Ezután egy sötét színnel történő bemosás következik, amit el lehet készen kapható bemosóval vagy magunk által kevert festékkel is végezni. A fent leírt műveleten átesett vagy teljesen átfestett modellek esetén azonban ügyelni kell arra, hogy az oldószeres hígítóból és festékből kevert bemosó felmarhatja az előzőleg felvitt réteget és a feliratozást, ezért ezekhez a modellekhez használjunk inkább akril alapú bemosót vagy pigmentporokat!
A száradás után következhet a karcolások, sérülések kialakítása, rakomány maradványok nyomainak kidolgozása, tengelyágyak és csapágyvezetők mellett kicsapódott olaj és zsír megfestése és a cikk első részében már említett féktuskópor lerakódások modellezése a kívánt mértékben.
Előbbieket ecsettel, festék és/vagy pigmentek segítségével utóbbit légecsettel végezzük.
A pigmentporok lezárásához lehetőleg pigment fixáló folyadékot használjunk, mert a műveletek végén használandó zárólakk a pigmentporok színét módosítja, a világos árnyalatokat szinte teljesen eltünteti.
A nagyvasúti Gbgs vagon teteje viszont vaslemezből készült, amelynek lemodellezésére jó pár megoldás létezik, én most az általam alkalmazott kétféle módszert említem.
Az egyik a sótechnika.
Ez az eljárás annak a jelenségnek a modellezésére alkalmas, amikor a sérült festékréteg alá beszivárog a csapadékvíz és a mozdonyok illetve személykocsik mosásánál alkalmazott vegyszerek, amelyek aztán a festék alatt elkezdenek "dolgozni". Idővel ez a folyamat a festék kilyukadását, leválását eredményezi.
Ezt a technikát inkább nagyobb méretarányok modellvasúti kiegészítőin (mint például villamos kapcsolószekrényeken vagy selejtezett járműveken), illetve a makettezésben alkalmazzuk.
Az elkészítés folyamatát az alábbi videó kiválóan szemlélteti
A másik, ennél jóval egyszerűbb módszer a felületi rozsdásodás imitálására alkalmas.
Ehhez én olcsó sminkszivacsot használok, amit egy műanyag- vagy üveglapra cseppentett, a rozsda árnyalatainak megfelelő festékfoltokba nyomkodok, és szintén nyomkodással, apró mozdulatokkal viszem fel a rozsdásítani kívánt felület fedő festékrétegére. A rozsda durvaságát a festék sűrűségével szabályozhatjuk.
Ha a szivacson hagyjuk száradni a festéket egy-két percig, és utána visszamegyünk vele a már előzőleg "berozsdásított" foltokra, akkor érdesebb felületet kapunk. Ha ezt a módszert már színre festett tárgyakra alkalmazzuk, olyan hatást kelthet, mintha maga a fedőfesték rozsdásodna, és nem a vas, ami alatta van. Ezen javíthatunk, ha a rozsdásítás befejezése után a rozsdafoltok közé szivaccsal vagy pisztollyal a fedőfesték színével megegyező színnel kis foltokban festéket viszünk fel. Ha ezt szivaccsal tesszük, akkor ezeket a foltokat hígabb festékkel kell készítenünk, hogy a felülete ne legyen durva, illetve ne fedjen annyira, hogy úgy tűnjön, mintha a rozsdát festettük volna le frissen.
Vaslemezből készült vagontető sminkszivaccsal festve.
Festés, átfestés
Egyértelmű a cél: színezni. Csak nem mindegy, hogy mit és hogyan. Magunk által készített modellek és épületek esetében a festést a nulláról kell kezdeni. Gyári modellek átfestésekor én személy szerint az alapozást elhagyom. Ha nagyon szükséges, csak az átalakítás nyomait glettelem ki. A gyári festés is meglepően vastag rétegű, ha erre még alapozunk és festünk, akkor épp csak a lényeg tűnik el: az apró élek és részletek. A gyárakban használt festék eltávolítására pedig nem tudok olyan biztonsággal használható megoldást, amely hosszabb távon sem okoz károsodást a járműszekrény anyagában.
(Mint eddig kiderült: más sem.)
A modelljárművek esetében a teljes átfestés és azt ezt követő antikolás adja a legszebb végeredményt, hiszen az átfestéskor már olyan alapszínt használhatunk, ami megfelel a lemodellezni kívánt valós jármű színének. Ez esetben a gyári feliratok menthetetlenül eltűnnek, azokat az átfestés után kell pótolnunk matricával, vagy ha van rá lehetőségünk, akkor tamponálással.
A modelljárművek esetében a teljes átfestés és azt ezt követő antikolás adja a legszebb végeredményt. A26-os - eredetileg V13-as - mozdony átfestve, matricázva, antikolva.
Épületek vakolása, festése, antikolása
A lézervágással készült papír épületek és a 3D nyomtatással készült makettek korában a kartonból előzetesen tervezett és felrajzolt, majd szikével kivágott elemekből összeállított kartonpapír épületek fel sem vehetik a versenyt, így ezekre a mozzanatokra, ezek elkészítési folyamatára nem térek ki. Azonban ezeket az épületeket is kell "vakolni", festeni, igény szerint antikolni.
A vakolás
Az általam próbált megoldások közül a festékszóróval felhordott javító paszta adta az eddigi legszebb és talán leggyorsabb eredményt, ezt részletezem most.
Alkalmazható papírból és 3D nyomtatással készült épületekhez is.
A művelethez fontos, hogy az épület összeállítása előtt tervezzük meg, hogy mit szeretnék ellátni vakolattal, és mit nem. Ennek megfelelően ragasszuk össze az épület elemeit, mert könnyebb inkább utólag felragasztani a további elemeket, mint a vakolás előtt maszkolni azokat.
Ilyenek pl. a teljesség igénye nélkül a tető és értelemszerűen a tartozékai, a nyílászárók keretei, a falakra szerelhető kiegészítők (lámpa, zàszlótartó, táblák, stb.).
Ha az épületen belül egyes helységeket szeretnénk berendezni és/vagy kivilágítani, akkor azokat is a vakolás után kell elkészítenünk.
A vakoláshoz Neoflex javítótapaszra és lakkbenzinre, szintetikus hígítóra vagy a Revell oldószeres higítójára lesz szükség. Ez utóbbi adja a legszebb végeredményt, egyben a legdrágább is.
Kell még egy faék egyszerűségű szórópisztoly is, mint pl. a Revell terméke, illetve az ehhez szükséges sűrített levegő. Fontos, hogy valóban faék egyszerű legyen az airbrush, mert a profi festékszóró nem lesz képes kijuttatni a durva szemcsés anyagot, azonnal eltömődne.
A javítótapaszt a pisztoly tartályában hígítsuk fel olyan mértékben, hogy a szórópisztoly már ki tudja fújni a keveréket kb. 1,7 bar nyomáson üzemeltetve. Ezt próbálgatással tudjuk ellenőrizni. Az állagának kb. olyannak kell lennie, mint egy ivójoghurt sűrűségének.
A vakolatnak még adhatunk egy alapszínt oldószeres festék vagy pigmentpor hozzá keverésével, ha viszont túl sok festéket adagolunk hozzá, akkor a vakolat nem lesz annyira porózus, mint festék nélkül. A pigmetporral való színezés nem okoz ilyen gondot, viszont a kívánt szín kikeverése pigmentporból nehézkesebb, előzetes próbákat igényel.
Eztán megkezdhetjük a "gépi vakolást". A vakolni kívánt épülettől kb. 20 cm-re tartsuk a pisztolyt festés közben, úgyis látni fogjuk, hogy milyen az ideális távolság. Nem szabad az anyagnak terülnie, de túl szemcsés sem lehet, mert egyrészt túl durva lenne a végeredmény, másrészt nem fog rátapadni az épület falaira.
A vakolást mindig a belső éleknél, ablak- és ajtónyílásoknál és a homlokzati díszítőelemek éleinél kezdjük. Ha a vakolatot egy rétegben mindenhová felvittük, akkor száraz meleg helyen történt 5-6 óra száradási időt követően az éleket, ajtó- és ablaknyílásokat finom szemcséjű, egyenes élűre vágott csiszolópapírral óvatosan tisztítsuk le, eztán következhet a második réteg/csiszolás és szükség szerint a harmadik réteg/csiszolás.
A végső réteg finom csiszolása után illesszük be a nyílászárókat a helyükre, szereljük készre az épületet, eztán színezhetjük (ha kell) és antikolhatjuk!
Kartonpapírból kézzel készített őrház festékszóróval felhordott javítópasztával vakolva.
Következhet az ily módon vakolt épületek festése, antikolása
A vakolat végső színezését híg festékkel végezzük, az árnyalati eltéréseket, fakulásokat, a falon megjelenő felázásokat, esővíz lefolyások nyomait híg festékkel vagy pigmentporral is elkészíthetjük.
A Vamitools 3D nyomtatással készült őrhelye a fenti módszerrel vakolva, festve és pigmetporokkal antikolva
A hígított festékkel viszont óvatosan kell bánni, mert a porózus felületen azonnal szétterül és éles kontúrokat hagy a terülés határvonalain. Ezt ki tudjuk küszöbölni, ha a felázás helyére első lépésként egy csepp tiszta hígítót cseppentünk, és ennek elterülése után visszük csak fel erre a területre a hígított festéket.
Pigmentpor használatakor pedig figyelembe kell venni, hogy a porózus felületbe a por az első ecsetvonásnál beleül, így apró lépesenként haladjunk csak kevesebb por felvitelével, mert a felesleget visszatörölni erről a felületről nyomtalanul szinte lehetetlen.
A Vamitools 3D nyomtatással készült őrhelye, a falon látszanak a vizesedés nyomai
Lezlinilzen cikkének első része a festés és antikolás alapjairól.
